|
2024-03-24 20:30:29, vasárnap
|
| |
| |
VIRÁGVASÁRNAP: AZ ÉLET ÉS A REMÉNYSÉG GYŐZELME
MÁIG ÉLŐ SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK
Jókai Anna: VIRÁGVASÁRNAP ALKONYÁN
Istenem.
Az az alkony.
A földbe döngölt örökzöldek.
A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek.
Hasadt nejlonzacskók a bokrokon fennakadva.
Köpésbe ragadt csikkek a taposott fűben.
Istenem.
Ez a piszkos alkony
a hamis csillogású nappal után -
Mert semmi sem volt a híg fényben valódi:
sem a csődület, sem az ujjongás,
sem az integető pálmaágak
sem a fejhangon intonált hozsanna.
Egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk.
Nem itt dőlt el a sorsunk.
Istenem.
Alkony van.
Kivérzett eufória.
A tömeg berekedt.
Vedel, zabál:
Vacsorál.
A Tévé elé ül.
Új üvöltésre készül.
A ,,feszítsd meg" élvezetesebb.
A kereszthalál érdekesebb.
Istenem.
A nagypéntek a valóság.
Nem csap be engem.
A virágvasárnap illúzióját
engedd elfelednem.
Hamar István: VIRÁGVASÁRNAP
Olajágak hullnak Jézus elébe,
Pálmát lenget, úgy követi a népe.
Szamárháton jön a béke Királya,
A hozsannát száz torok is kiáltja.
Ő az, aki jön az Úrnak nevében,
Akiről az Írás beszél ekképpen:
,,Örülj, Sion, ímhol jő a Királyod,
Üdvöt hoz, ha néki kapud kitárod!''
Én is, Uram, leborulok előtted,
Ajkaimról visszhangzik a dicséret;
Kitárom most nagy örömmel a szívem,
Királyom vagy, te kormányozd az éltem"
Kunszery Gyula: HÚSVÉTI FÁK
Azon a vasárnap ujjongtak a pálmák,
mert a megváltásnak messiási álmát
valósulva látta Jeruzsálem népe;
jött Jézus ... lepleket dobtak le elébe,
s lengettek fölötte büszke pálmaágat,
azon a vasárnap.
Akkor, csütörtökön a szelíd olajfák
karcsú ágaikat lankadtan lehajták,
mert a Getsemane-kertben gyötrelemmel
vért verejtékezett egy magános ember,
vére szétfolyott a fekete rögökön,
akkor csütörtökön.
Azon a pénteken szomorú szél susog,
búsan hajladoztak bánatos cédrusok,
mert fönn a Golgotán cédrusfából ácsolt
kereszten függött egy véresre korbácsolt,
meggyötört, megkínzott kihűlt, sápadt tetem,
azon a pénteken.
S a másik vasárnap úgy pirkadat tájba'
kivirult a világ valamennyi fája,
északi fenyőktől délszaki pálmákig
mind üdén kizöldel, lombot hajt, virágzik,
mert halottaiból Jézus ím feltámadt
ezen a vasárnap!
Schvalm Rózsa: VIRÁGVASÁRNAP
Friss illattal árad új tavasz varázsa,
integetnek virágzó fák, feslő barka ága.
Ünneplő tömeg a Mestert várva várja,
szamárcsikón érkezik a remény Messiása.
Fogadja Őt a nép örömujjongással,
benne megmentőjét, a hős szabadítót látja.
Köszönti virággal, letört barkaággal,
elé ruháit szórva, és Hozsannát kiáltva.
De félreértést rejt az ünnepi lárma,
nem ismeri fel Jézust, mint égi Messiása.
Az ÚR elfogadja: ez ünnep Királya,
ám szemébe könnyeket csal a bús jövő árnya.
A ma embere, ó, Uram, bár jól látna,
ismerné fel benned, Te vagy mindenek Királya!
Hogy a szeretetnek fennkölt rajongása
többé soha ne hulljon sötét, fekete gyászba.
Bár gonosz indulat szögezett a fára,
a keresztedről mégis árad irgalmad árja.
Szeretettel ölel fájdalma s drámája,
értünk, bűneink miatt drága véred hullása.
2011.
Virágvasárnap a nagyhét ünnepélyes megnyitása
Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap. A szamárháton Jeruzsálembe érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta, és - a zsidó hagyomány szerint - az életet, reménységet, győzelmet szimbolizáló pálmafa-ágakkal integettek neki.
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták: ,,Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!" (Mt 21, 8).
A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja: ,,Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.
A diadalmas jeruzsálemi bevonulásra történő megemlékezés hamarosan a keresztény liturgia része lett, előbb Konstantinápolyban, majd ezt követően Rómában is hagyománnyá vált a pálmavasárnap megünneplése.
A kereszténység terjedésével, a mérsékelt égövi és az északi országokban - ahol az éghajlati viszonyok miatt nem honos a pálma - a pálmaágakat tiszafa-, lucfenyő-, puszpáng ágakkal, barkavesszővel, később pedig megszentelt virágokkal váltották fel, és az ünnep elnevezése a pálma- helyett virágvasárnap lett.
Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete.
Mikor van virágvasárnap?
Az idén március 28-ra esik virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.
Virágvasárnap elnevezése
A római katolikus egyház elnevezése szerint ,,Dominica palmarum“, azaz pálmavasárnap.
A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. A pálmaszentelés pedig a 7.századi bobbiói misekönyvből ismert. Tájainkon ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barkavesző.
Virágvasárnapi népszokások, hiedelmek
Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között
Barkaszentelés
a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint.
A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, a tojásból nem kelne ki a csirke, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra.
Másutt, pl. a zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják. Az ágakat a következő évig őrzik, majd tűzbe vetik, vagy a templomba viszik, hogy azután hamvadószerdán ennek hamujával hamvazkodjanak.
A hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húshagyókedd után következő szerda.
A barkának egy év elteltével ismét jelentősége lesz, hiszen a pap ennek hamvaival jelöli meg majd hamvazószerdakor a hívek homlokát.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak.
Medvesalján, Egyházasbáston a gazdasszony megszámolja, mert úgy hiszi, ahány szem van rajta, annyi kislibája lesz a tavaszon.
Péterfalván rontás ellen szentelt barkával füstölték meg az ólak belsejét. Sándorfalván, Szeged környékén sertésvész ellen szentelt barkát tettek az ólküszöb alá.
A barkavesszőt a földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, letűzték a kert földjébe, hogy elűzze onnan a férgeket.
Úgy tartották, a szentelt barka, amit a hívek a szentmise után hazavittek, gyomorégés és torokfájás ellen is kitűnő.
Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol a lovaknak adták, hogy jól menjenek. Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől.
Szegeden ezzel szemben az volt a szokás, hogy az emberek megettek egy-egy szemet belőle hideglelés ellen.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték, és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére.
Virágvasárnap különleges néphagyománya a kiszehajtás és a villőzés, amely a palócoknál volt szokás.
Kiszehajtás
A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás virágvasárnapi leányszokás a magyar nyelvterület egy részén.
A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek.
A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégettek.
kiszehajtás
A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A szokás kapcsolata a lányok férjhezmenetelével
A kiszehajtást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Fiatal menyecske ruháját, vagy csúnya, rossz ruhákat aggattak rá. Öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek:
aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba és elveri a határt a jég.
Ipolybalogon a néphit szerint a lányok arról a faluvégről mentek előbb férjhez, amerről a kiszét hajtani kezdték. Az Ipoly menti településeken a kiszebábut a folyó közepéig próbálták meg bedobni, nehogy a rakoncátlan gyerekek ki tudják halászni, és visszavinni a faluba, mert akkor a nagylányok nem mentek volna férjhez.
Ahol a kiszét vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott a vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, az megesik.
Másutt a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek és egészségesek maradjanak. Ahol folyóvíz nem volt, elégették.
Villőzés
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A villőzés jellegzetes virágvasárnapi leányszokás Zoboralján.
A zoboralji magyar falvakban virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A villőfa mérete szinte falvanként változott.
Énekük végeztével a gazdasszony tojást adott nekik, majd letört egy kis gallyat az ágról és "Mind menjetek férjhez!" szavakkal megveregette a lányokat.
A villő szót, egyrészt a szláv vila, vily 'tündér, tündérek' másrészt a latin eredetű villus 'lomb' szóval hozza kapcsolatba a kutatás.
A kesztölci szlovák lányok virágvasárnap somfaágat vittek, s arra sárga virágokból font koszorúcskákat aggattak, ezekből minden háznál hagytak egyet-egyet. A gazdasszony ezen a koszorún a kislibákat bújtatta át, hogy megmaradjanak.
Zsérén a villőről tört le a gazdasszony egy kis ágat, s amikor először hajtotta ki a kislibákat, ezzel a kis ággal megveregette őket, hogy egészségesek legyenek.
Volt, ahol a két szokás, a kiszehajtás és a villőzés - a kisze kivitele és a villő behozatala - összekapcsolódott, ott feltehetően a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezi.
A húsvétot megelőző virághéten vetették hagyományosan a virágmagokat.
A környező szláv nyelvekben és a románban is a virágokról nevezik el ezt a napot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
A néphagyományban virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság.
A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot.
dőjóslás is kapcsolódik virágvasárnaphoz
A többi jeles naphoz hasonlóan virágvasárnaphoz is kapcsolódik időjárás-jóslás.
A népi megfigyelés szerint 40 napig olyan idő lesz, mint virágvasárnapkor.
A népi megfigyelések szerint a virágvasárnapi szép idő hasznos a gyümölcsfáknak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét - Pünkösd |
|
|
|
Címkék: virágvasárnapkor, kereszténységben, hamvazószerdakor, virágvasárnaphoz, virágvasárnappal, néphagyományban, örömujjongással, tulajdonítottak, virágvasárnapot, barkaszentelés, hamvazkodjanak, egyházasbáston, földműveléssel, állattartásban, felszalagozták, virágvasárnapi, viszontagságok, barkavesszővel, szalmacsomóval, hamvadószerdán, varázslatoktól, pálmaszentelés, kereszthalálán, öltöztetéséhez, koszorúcskákat, feltámadásának, gyümölcsfáknak, veteményesébe, jeruzsálemiek, hamvazószerda, településeken, hatékonyságot, virágvasárnap, pálmavasárnap, virágmagvakat, kereszténység, földbe döngölt, bokrokon fennakadva, taposott fűben, piszkos alkony, hamis csillogású, integető pálmaágak, fejhangon intonált, álságos jelenet, tömeg berekedt, kereszthalál érdekesebb, virágvasárnap illúzióját, béke Királya, hozsannát száz, vasárnap ujjongtak, megváltásnak messiási, szelíd olajfák, ÉLET ÉS REMÉNYSÉG GYŐZELME, MÁIG ÉLŐ SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK, Jókai Anna, VIRÁGVASÁRNAP ALKONYÁN, Hamar István, Kunszery Gyula, HÚSVÉTI FÁK, Schvalm Rózsa, Fogadja Őt, Jézus Jeruzsálembe, Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe, Katolikus Egyház, Hozsanna Dávid, Krisztus Király,
|
|
Offline
